L tëune

Da Wikisource.
ladino

Johann Baptist Rifesser L tëune Intestazione 28 aprile 2016 25% Da definire

l tóuŋę


frants, ŋ mut d' la̤ tsitá, ǫv' a̤biŋá a̤mpómęs t' l bǫšk. kaŋ k’ l ulǫ́a̤ inǫ́ ži a̤ tzá̤za̤, íe-l uŋì ŋ graŋ va̤nt, i l a̤ škumęŋtšá a̤ pluvái , a̤ ta̤rluiá̤ i a̤ tǫuné. frants s' a dra̤ tęmú , l íe mutšá i s' a škundú tę ŋ la̤ŋ da̤ róur úet da̤ užíŋ pra̤ štrę́da̤, da̤ vía̤ k' l ŋę sa̤vǫ́a̤ k' l ta̤rlúi da dya̤ŋ suŋ graŋ la̤ŋs. tę ŋ iá̤dę áud-l ŋa̤ uš: "frants, frants ! víe, víe pu žnel ǫ́ra̤ !" frants íe uní ǫ́ra̤ d' l la̤ŋ úet sun dói kátę́r , i beláu t' l mędém męmá̤ŋt a l ta̤rlúi da' ítę su l la̤ŋ i l tóuŋę a štlęfá a̤ritšoulmá̤ntę̆r. la̤ tiá̤ra̤ tsitrǫ́a̤ sot i píeš d' l mut špourí, i l i a pa̤rú dę štę dut ŋ fúek. ma̤ l n' i íe sutsędú nía̤ dę męl, i l a dit ku la̤ ma̤ŋs outsę́dęs : "ká̤šta̤ už íe uní da̤ tšíel! vo, boŋ idíe, vo m' áis sa̤lvá ! vę riŋgrátsię". ma̤ la̤ už a dit mǫ ŋ iá̤dę : "frants , frants ! ŋę m' áudęs-a̤ ?" i za̤ŋ a-l pę̆rmǫ́ udú na̤ fá̤ŋa̤ kę žva̤iǫ́a̤. frants íe kors vía̤ pra̤ d' áila̤ i a dit: "tlo soŋ-zę! tx' uláis-a̤ da̤ mę ?" ma̤ la̤ fá̤ŋa̤ ręšpúent : "tę nęn ę-i miná , ma̤ mi pitl frants, k' a va̤rdá l' áutxęs iló pra̤ ruf. l sę múes' a̤vái škundú tlo ntóur da̤ la̤ buráška̤. ę́kǫ k' l va̤ŋ fina̱lmá̤ntę̆r da̤ la̤ síenęs ǫ́ra̤". frants , l mut d' la̤ tsitá, a pǫ kuntá, kǫ k' l ǫ́a̤ tęnú si uš pę̆r na̤ už d' l tšíel. ma̤ l' áila̤ a outsá su la̤ maŋs i dit : "o mi mut, nę sę́bęs pę̆r ka̤št máŋku' gra a̤ idíe. la̤ už íe ba̤ŋ unída̤ da̤ la̤ bótxa̤ dę na̤ púera̤ fá̤ŋa̤, ma̤ díe l a fat ŋši k' ę męsú žva̤iá̤ a̤dáut i tę kę̆rdę́ pę̆r inúem tsá̤ntsa̤ sa̤vái vęlk dę tę. l t' a sa̤lvá dę ŋ graŋ pę̆ríkul ulá kę t' íes štat". "ši, ši", a pǫ dit frants ku la̤ lę́grímęs t' i úedli, "díe s' a sę̆rví dę vǫ́šta̤ uš pę̆r mę sa̤lvę́. ba̤ŋ áis vo kę̆rdá, ma̤ l a̤iút íe mpǫ uní da̤ díe". - dęgúŋ ba̤ŋ nę va̤ŋ pę̆r a̤tsidá̤nt, va̤ŋ da̤ la̤ bontá dę díe.